Keresztényként közgazdász
(Narya, 08/10/03)

A kérdés ugyan kissé provokatív, ám igenis élő problémát vet fel. Mit tehet meg egy közgazdász ebben a profitorientált világban, ha történetesen keresztény is? Hogyan gyakorolja hitét megalkuvások nélkül? Van arany középút? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok adták az ötletet a IV. Keresztény Közgazdász Konferencia megrendezéséhez szeptember utolsó hétvégéjén.

A résztvevők a BKÁÉ-ról, PSZF-ről, a Külkereskedelmi Főiskoláról és egyetemünkről érkeztek, illetve voltak közöttük már végzett diplomások is. A konferencia helyszínéül a Jezsuita Gimnázium fiúkollégiuma szolgált. Az előadások és az igehirdetések, a pazar környezet és a személyzet kedves kiszolgálásának együttese igazán feledhetetlenné tette ezt a hétvégét. Meghívott közgazdász előadó volt Juhász Nóra, az ITDH miskolci irodájának vezetője, valamint Várkonyi Gergő, aki Londonban dolgozik az ING vállalatnál részvényelemzőként. Az igehirdetést Kardos Károly baptista lelkész tartotta.

A konferencia részben megválaszolta, részben nyitva hagyta a felmerülő kérdéseket. A megoldás ugyanis emberenként és helyzetenként is eltér. A legfontosabb a keresztényeknek azt tudni, hogy mindent Isten kezébe helyezzenek le. Bármi, amit tesznek, csak akkor tehetik meg, ha azzal nem sértik Isten akaratát. Hazugság-e, ha kevesebb adót vallunk be, ha nem adunk számlát, feketén foglalkoztatunk valakit? Ha megvizsgáljuk az egyének hozzáállását a szabályokhoz, két szélsőséges példát láthatunk: van, aki mindenek fölé helyezi a szabályokat, illetve van, aki semmibe veszi azokat. Ezek közül egyik sem járható út, hiszen az ember ésszel él, és mérlegelheti a szabályokat (gondoljunk a háborús bűnösök védekezésére). Tehát vannak olyan alapvető törvények, amiket gondolkodás nélkül kell betartani, míg más szabályokat mérlegelni kell. Az pedig már minden keresztény egyéni szabadsága, hogy mit tud a lelkiismeretével elszámolni, és mi az, amit végképp nem tehet meg. Sablon megoldás tehát nincs - erősíthette ezt meg egyfajta tanulság gyanánt a konferencia.

Vissza az olvasmányokhoz